A hegek kezelése akkor szükséges, ha esztétikailag vagy funkcionalisan zavaróak, vagy ha panaszt okoznak, így pl. viszketnek vagy fájnak.
A mai korszerű lézerkezelések segítségével bőrsérülés nélkül lényegesen esztétikusabbá tehetőek a hegek. Nemcsak a kollagénrostozat újul meg, hanem a bőr vízmegkötőképessége is javul, a besüppedt hegek kiemelkednek, a túlburjánzó hegek pedig lelapulnak. A vaszkularis lézerek hajszálereket koaguláló (kisütő) hatását is kihasználhatjuk, ezáltal csökken a heg vérkeringése és a kollagénrostozat képződése. A már kialakult kollagénrostok összezsugorodnak, ezek tovább szűkítik a heget ellátó hajszálereket, ugyanakkor új kollagén rostok is keletkeznek, amelyek a heg szilárdságát növelik. Összességében szebb, puhább, kisebb heget kaphatunk!
1. Mi a heg?
A felületes, csak hámot érintő sérülés nyomtalanul meggyógyul. A mélyebb szöveteket is érintő sérülések esetén azonban hegesedés alakul ki, ami természetes jelenség.
A heg szövettanilag kollagénrostokból épül fel, ereket, idegeket, mirigyeket, egyéb irhára jellemző struktúrákat csak csökevényesen tartalmaz, tehát a szövethiány pótlása nem teljes értékű szövettel történik.
2. Milyen tipusai vannak?
A hegképződés folyamata hosszú időszak, egyes hegek még évek múlva is „mozognak”, azaz változnak. A normális heg fehér, felszínből nem emelkedi ki, felszíne sima, pórusok nincsenek rajta, szőrszálat és pigmentet nem tartalmaz.
A sérülést követően a szervezet regenerációs és reparációs folyamatai azonnal beindulnak. Először egy erekben gazdag sarjszövet tölti ki a szövethiányt, ami miatt a heg az első fél-1 évben vöröses színű és akár enyhén kiemelkedő is lehet, majd lassan a kötőszöveti rostozat felszaporodik, az erek elzáródnak, a heg kifehéredik, és össze is húzódik.
Az ettől eltérő kóros hegképződésnek számos oka lehet,pl. gyulladás, sebfertőződés,rossz vérkeringés,cukorbetegség,idősebb kor,dohányzás, stressz. A kóros hegeknek formailag 3 típusát különböztethetjük meg:
Atrófiás- vagy besüppedt heg akkor alakul, ki ha a gyógyulási folyamat valamiért megakad, és nem képződik elegendő mennyiségű kollagénrost .
Rendszerint kis kerek, környezetüknél mélyebben fekvő behúzódások, pl. gyakran látni elvakart bárányhimlős kiütés nyomán vagy aknéhoz társulva.
A stria az atrófiás heg speciális formája, hirtelen növekedéskor (pl. serdülőkor), testsúlygyarapodáskor (elhízás), terhesség során alakulnak ki. A gyors növekedést a kötőszöveti rostok nem tudják követni, ezért elszakadnak, így jellegzetes vonalas, kezdetben bíborszínű, később fehér, kissé besüppedt hegek alakulnak ki.
Hipertrófiás – vagy túltengő heg – a bőrfelszínből kiemelkedő vörös, vaskos, tömött szövetszaporulat, de - és ez nagyon lényeges - az eredeti sebvonal határait nem lépi túl! Oka a fokozott kollagénrost termelés,amit vagy a sebszélek feszülése , vagy az irha károsodásnak mélysége vált ki. Nem esztétikus megjelenésén túl viszkethet vagy akár fájhat is. Spontán javulásukra 1 -2 éven belül általában számíthatunk.
Főleg égési, forrázási sérülések után láthatjuk.
Keloid a legsúlyosabb forma,a sebészek ”réme”. Ebben az esetben is vaskos vörös túlburjánzó heget láthatunk, de itt a hegszövet szinte önálló életre kelve, a szomszédos területekre minden irányban nyúlványokkal beterjedve lényegesen meghaladja az eredeti sebzés vonalát.
|
J. Alibert francia sebész nagyon szemléletesen „kélé”- görögül rákolló- szóból származtatva nevezte keloidnak az ilyen heget, a magyar népnyelv vadhúsnak nevezi. A keloidos hegek amorf rákollóra emlékeztetően környezetbe nyomuló masszáját sokan a daganatos kórképekkel rokon, de szemimalignus (helyileg terjedő, de áttétet nem képző) folyamatnak tartják. Olykor nehéz különbséget tenni a keloid és a túltengő heg között, mert hasonló lehet a megjelenésük. Azonban míg a hipertrófiás heg sebészi kimetszés után szépen gyógyulhat, addig keloidnál az újabb műtétet követően még nagyobb keloidos hegre számíthatunk. Kialakulásuk pontos oka nem tisztázott, gyakran figyelhető meg oltások helyén, égési hegekben, de akár testékszer behelyezése után is. Gyakrabban alakulnak ki a vállon, szegycsont felett, fülcimpán. |
3. Hogyan lehet kezelni a kialakult hegeket?
A hegképződés természetes folyamat eredménye, a normális heget nem kell kezelni!
A hegek kezelése akkor szükséges, ha esztétikailag, vagy funkcionálisan zavaróak, illetve ha panaszt okoznak, pl. viszketnek, vagy fájnak.
Jó, azonban ha tudjuk, hogy a hegeket teljesen eltüntetni nem lehet!
|
Általában minél előbb kezdjük a kezelést annál eredményesebbek lehetünk! Rögtön műtét után a heg túlburjánzást speciális krémekkel, vagy tapaszokkal megelőzhetjük. A már kialakult hipertrófiás heg vagy keloid eredményesen kezelhető szteroid infiltrációs kezeléssel. 4-6 hetente ismételhető, sokszor már az első kezelés is látványos eredményt hoz. Radikálisabb beavatkozás a műtéti hegkimetszés, ami elsősorban az atrófiás és hipertrófiás hegeknél jön szóba, az eredmény itt egy az eredetinél kisebb, vonalas fehér műtéti heg lesz. Értelemszerűen teljes hegtelenséget nem lehet elérni, de a szépen gyógyuló műtéti heg szinte alig észrevehető. |
4. A hegek lézeres kezelése
A mai korszerű lézerkezelések segítségével bőrsérülés nélkül lényegesen esztétikusabbakká tehetők a hegek. Nemcsak a kollagén rostozat újul meg, hanem a bőr vízmegkötőképessége is javul, a besüppedt hegek kiemelkednek, a túlburjánzó hegek pedig lelapulnak.
Főleg az 1 évnél fiatalabb hegek kezelése eredményes!
A lézer hajszálereket koaguláló (kisütő) hatását is kihasználhatjuk, ezáltal csökken a heg vérkeringése, és a kollagén rostozat képződése. A már kialakult kollagén rostok összezsugorodnak, ezek tovább szűkítik a heget ellátó hajszálereket, ugyanakkor új kollagén rostok is keletkeznek, amelyek a heg szilárdságát növelik. Összességében szebb, puhább, kisebb heget kaphatunk.
